Minden Bejegyzés tőle:
doboagi
…teszi fel a kérdést szerintem jogosan, némi iróniával, de szórakoztatóan egy reklám. És mennyire betalált! Legalábbis nálam. Szó sincs önsajnálatról, vagy panaszkodó hangnemről. Nem arról íok, hogy miért nem vigyáz a gyerekre az Apukája, vagy a Nagyi, vagy a babysitter, ha Anya annyira beteg …
Hanem arról, hogy az az igazi értelemben vett “betegszabadság”, “ágynakesés”, és napokig tartó gyógyító kúrák szerintem örökre eltűnnek az életünkből, vagy legalábbis jóóó hosszú időre, amikor szülővé válunk :).
Pár napja a Fitbalance sajtótájékoztatóján “egészségnagykövetként” vehettem részt, minek kapcsán megfogalmozódott bennem az a gondolat, hogy pár évvel ezelőttig, ha az egészségről esett szó, az nem sokkal jelentett többet számomra annál, minthogy beteg vagyok, avagy sem, illetve azt, hogy éppen mit sportolok, és azt milyen gyakorisággal teszem.
Ha velem valaki leült volna a várandósságom alatt legalább egyszer, és őszintén elmondta volna a most következőket, rengeteg önmarcangolástól, lekiismeretfurdallástól, és felesleges stressztől menthetett volna meg. De senki nem tette, így már az utolsó trimeszter alatt beszippantott egy igazán váratlan harc.
Férfi vagy nő, amíg valakinek nincsen gyereke, szinte teljesen biztos, hogy elképzelése viszont van azok jövőbeni számáról. Ki határozottan 1-2-3-sokat akar, ki egyet sem, kinek pedig teljesen mindegy. Nem számít, TE éppen melyik tábort erősíted, az ellentáborok valamelyike úgyis meg akar majd győzni arról, hogy Te nagyon rosszul gondolkodsz…
A hideg ráz, amikor valaki kategorikusan kijelenti, hogy szerinte csak a lusta szülő nézeti a tévét a gyerekével, adja a kezébe a telefont, tabletet, kizárólag azért, mert neki NINCS KEDVE a kicsivel foglalkozni…
Én ezúttal üzenném Nektek, minket lusta szülőnek titulálóknak, hogy ha a következő sorokat elolvasva is lustának gondoltok, én felvállalom, lusta vagyok. És ha ez azt jelenti, hogy ROSSZ Anya, akkor azt is.
Én választhattam, mert a szerencsésebbek közé tartozom. Végül államiban szültem. De a teljes terhesgondozásomat magánklinikán csináltuk végig. Azért, mert ami a hazai kórházakban általánosságban megy, szerintem elfogadhatatlan. A környezetem borzasztó történetei után, az egyik esti híradó sokadik anyaga egy nő gondatlan ellátásáról, feltette az i-re a pontot nálam. És nem szeretnék gazdasági, társadalmi problémákról, politikáról vagy pénzügyről blogolni, vagyis semmi olyasmiről, amihez kicsit sem értek, ezért ezúttal is csak szimplán a sajat tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek, és segíteni a választásban azoknak, akik megtehetik, hogy válasszanak.