Szülőként az egyik dolog, ami legjobban hiányzik az életemből, az a spontaneitás.
Azok a péntek délutánok, napsütéses szombatok, amikor hazajött Csaba (gyermekeim édesapja), és spontán úgy döntöttünk, hogy útnak indulunk. Moziba, vacsorázni, szórakozni, vagy akár egy teljes hétvégére, sportolni, wellnessezni, pihenni, vagy csak kicsit “kimozdulni”.
Bedobáltuk a dolgainkat egy-egy kisméretű bőröndbe -mert akkor még belefértek a dolgaink 😀 -, és már az autóban is ültünk.
Útközben szóltunk akinek szükséges volt, hogy “leléptünk”, és majd érkezünk.
Őszintén hiányzik, de ez nem panasz! 🙂 Vannak, akik kárpótolnak minket mindezért a jelenlegi életünkben. Úgy hívják Őket, hogy Benedikt (3,5 éves) és Nataniel (0,5 éves). Ők a mi csodálatos gyerkőceink, akiket imádunk, és egyáltalán nem nehezetelünk rájuk, amiért egy az egyben kiiktatták többek között ezt a régi, kedves kis szokásunkat is, és cseppet sem teszik egyszerűvé az elindulást, legyen szó a sarki boltról, nagyiékról, vagy egy-egy kisebb utazásról. Kétszer, vagy inkább harminckétszer átgondoljuk, hogy belevágjunk-e, de miután időről időre szükségünk van egy kis töltődésre, megtesszük…
Még akkor is, ha nem az energiakészletünklet töltjük, mert lássuk be, gyerekekkel pihenni, akár van segítségünk, akár nincsen, fárasztó, de legalábbis egyszerűnek, vagy pihentetőnek semmiképp nem mondható.
Számomra lelkileg jelent töltődést, ha utazhatok. Kilépni a négy fal közül, a megszokott környezetből, a mindennapos rutint megtörni újra és újra igény támaszt testem-lelkem. Jelenelg úgy állok hozzá, hogy élményt szerzek a Családomnak, a Fiaimnak (egyelőre leginkább a nagyobbnak), és kicsit élvezhetem, hogy “értem vannak”. Úgy értem, hogy egy “jobb” hotelben főznek helyettem, pakolnak, és a gyerekeknek szánt programgyártástól is megszabadítanak, hiszen adott esetben rendelkeznek medencével (délelőtti fárasztás: pipa), kerttel, parkkal (levegőztetés: pipa), ha pedig esik az eső, vagy egyszerűen rossz az idő, beltéri programlehetőségeink is vannak, mint pl. játszóház, játszószoba, foglalkoztatók, stb. (délutáni elfoglaltság: pipa). Szülőként szerintem ez már alapjaiban hatalmas segítség, és öröm! 😀
Ezért indulunk útnak kisgyerekekkel is időről időre, amiről ezentúl igyekszem Nektek mindig, őszintén beszámolni, a tapasztalatainkat megosztani, ajánlani, vagy, ha ne adj isten úgy alakul, épp elrettenteni! 😀
Január végén Ágnes napot ünnepelni csomagoltuk be a “kiscsaládot” és indultunk el nagyszülőstől, keresztszülőstől, gyerekestől a Balatonra.
Édesanyám is Ágnes, jómagam is, és gyerekkorom óta megszokott, hogy mindig, minden ünnepet teljes Családi körben, sütéssel, főzéssel, nagy, közös lakmározással, társasjátékkal, kártyával, nagy sztorizgatással ülünk meg. Ezúttal szerettünk volna kicsit mentesülni a teendők alól, így megpróbáltunk egy anyagilag is elérhető kategóriájú, de feltétlenül gyermek-, és családbarát hotelt keresni a közös ünneplésre.
Imádunk belföldön (is) jönni-menni, és nem titkoltan az egyik kedvenc uticélunk a Balaton. És nem csak nyáron!
Így esett a választásunk a Hotel Marina Porta, Balatonkenesén.
Tartósan mínuszokat írtunk, így a recepcióra telefonálva informálódtunk, hogy a hotel saját Balaton partján (strandján) lehetséges, és biztonságos a korcsolyázás, szánkózás is, így ezeket az eszközöket sem hagytuk otthon! 🙂
Három napra, két éjszakára érkeztünk, és egymás melletti szobákat kértünk, hogy tényleg családias legyen a hétvégénk, már amennyire egy hotelben az lehet!
Kaptunk egy két szobás, közös fürdőszobával ellátott apartmant, melynek nagyobb szobájában Bubu egy saját, kinyitható “junior” ágyban aludhatott mellettünk, Nininek pedig térítésmentesen biztosítottak egy fa rácsos ágyat, benne baba ágyneművel. Az apartman másik szobájában Anyukámék rendezkedtek be erre a pár napra, így miután első esti vacsoránkat elfogyasztottuk, a gyerekeket pedig elaltattuk, hatalmas rikiki (kártyajáték), partyba csaphattunk Náluk. Ha Nini ébredezett, azonnal hallottuk, fél füllel figyelni tudtuk Őket. A szobák tökéletesen sötétíthetőek voltak, így Bubu déli altatásával sem volt gondunk. Tökéletesen kényelmesek voltak, mindennel felszerelve, ha nagyon bele kellene kötnünk, talán az egyetlen kényelmetlenséget a fürdőszoba mérete okozta, a babakáddal benne (amit szintén biztosítottak nekünk) elég szűkös volt a mozgás, lévén, hogy Bubu mindig egyidőben szeret fürdeni a testvérével. De a mesés, balatoni panorama, a nagy erkélyeinkről csodálva azért jócskán kárpótolt! 🙂
A mellettünk lévő szobában a hugomék pihenhették ki a keresztszülői teendőiket! 😀
Az igazi, “hoteles” reggeliket talán senkinek nem kell bemutatnom…én pedig kimondott rajongója vagyok. Frissen facsart narancslé, egy isteni melange, ropogósra sütött bacon, tojás, friss, még langyos pékáru… …mmm, órákon át képes lettem volna ott csak üldögélni, a szálloda parkjára, és a jeges balatoni tájra néző hatalmas üvegfalak mellett, ahová ragyogóan besütött a nap.
A hotel étterme tökéletesen kimeríti a gyerekbarát fogalmat, a büféasztalon számtalan, kölönböző márkájú (premium) bébiétel, nagyobbaknak finom levesek, tészták, minden nap másféle hal-, és húsételek, friss saláták. A gyerekek kiválaszthatják saját, kedvenc színük szerinti tányérjaikat, evőeszközt, és hogy mi nyugodtan étkezhessünk, kapnak kiszínezhető alátéteket, amikor mi voltunk ráaadásul igazi balatoni, vízi témában, sok sok ceruzával. Bubu hatalmas élvezettel festegetett minden alkalommal, amíg mi egy kis pezsgőt is kortyolhattunk (már a reggeli mellé is :D).
A délelőtti és délutáni programozás is abszolut adott volt mindvégig, a hatalmas kertben, a vízparton a babakocsiban Nini hatalmasat horpasztott, míg a nagyobbak megmászták az összes kültéri játékot, és kicsúszkálták magukat a jégen. Beni déli alvása alatt pedig én szöktem el egy masszázsra, amiért bármikor újra visszamennék, mert a szálloda gyógymasszőrje úgy megdolgozta a szoptatástól görnyedt kis hátamat, hogy azóta is hálával emlegetem! 🙂
A wellness részleg vízi adottságai leginkább a gyerekeknek kedveznek, mert szupercuki kis babapancsoló medence van, pici kis csúszdával, vízköpő állatkákkal, illetve azoknak, akik az úszást, mint sportélményt részesítik előnyben, hiszen hatalmas úszómedence is adott.
A szálloda full házzal üzemelt amikor ott tartózkodtunk, amiből sem az étkezések, sem más szolgáltatás igénybevétele alatt sem tapasztaltunk semmit, egyedül a jacuzzi volt sajnos tele többszöri próbálkozásunkra is! A wellness kapcsán egyetlen hiányérzetünk maradt, hogy nincsen az a klasszikus, üldögélős, melegvizes medence, amiben hosszasan elmélkedhetünk az élet nagy dolgain, amíg karúszós gyerkőcünk ficánkol körülöttünk. Minden más: hibátlan.
Második esti vacsoránk után Beniből még hiányzott a “kilóméter” a könnyed altatáshoz, valamint a biztos, és hosszú alváshoz, így a beltérti, labirintus-játszóházba eresztettük némi energiavesztés céljából. A megfelelő mennyiségű kúszás- mászás- bújócskázás után a kívánt hatás nem maradt el! 😀 A hugomék pedig legalább egy gyorsított csocsó mérkőzést is lejátszottak ezidő alatt!
Harmadik napunkon késői kicsekkolást kértünk, mert Bubu szeretett volna az animátorok által vezényelt kézműves foglalkozáson is részt venni! 🙂
Ha röviden össze kellene foglalnom, akkor egy abszolut elérhető áron kínált, 100% gyerek-, és családbarát élményben volt részünk, meseszép természeti adottságokkal magunk körül!
Legközelebb nyáron szeretnénk visszetérni, amikor a hotel saját strandját is kiélvezhetjük, teniszezhetünk egyet (ha lesz, aki vigyáz a gyerkőcökre :D), elsétálunk a közeli lovasudvarba, és miután szuper kiindulási pont kenese, bringázunk egy nagyot (a hotelben van lehetőség bérelni is), és megnézzük a közeli kalandparkot, erdei játszóteret is! 🙂
Ha kedvet kaptatok, itt találtok még több infoirmációt: https://hotelmarinaport.hu/hu/
